AI和VR太受中国资本青睐 美国五角大楼竟为之惶恐
A nyílt tartalom kifejezés a nyílt forráskódhoz hasonlóan olyan kreatív alkotásokat ír le (például cikkek, képek, hanganyagok, mozgófilmek), amik olyan nem megszorító szerz?i jogi feltételekkel (licenccel) és formában kerülnek publikálásra, amik kifejezetten engedélyezik az információ másolását. (Egy példa a GNU Szabad dokumentáció licenc, amit a [Wikipédia] is használ.)
A ?nyílt tartalom” kifejezést gyakran használják az olyan tartalom leírására is, melyet bárki módosíthat. Erre azonban újabban a pontosabb ?szabadon módosítható”, vagy ?szabad szerkesztés?” kifejezés terjedt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki bármit (pl. t?rvénysért? dolgot) írhat, hanem azt, hogy nincs egy el?re meghatározott zárt csoport - mint például egy lexikon kiadója - aki minden szerkesztésért felel?s.
Mint ahogy a nyílt forráskódot gyakran egyszer?en szabad szoftvernek nevezik (nem ?sszekeverend? az Ingyenes szoftverrel ?(freeware)”) úgy a nyílt tartalmú anyagokat is szokás r?viden szabad/nyílt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden nyílt tartalom ?szabad” a GNU GPL értelmezését k?vetve (ilyen például a Mozilla Open Directory). Lásd még a k?zkincs, szabad szoftver mozgalom szócikkeket.